püspöki
Hungarian
Etymology
püspök (“bishop”) + -i (adjective-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈpyʃpøki]
- Hyphenation: püs‧pö‧ki
- Rhymes: -ki
Adjective
püspöki (comparative püspökibb, superlative legpüspökibb)
- episcopal (related to a bishop)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | püspöki | püspökiek |
| accusative | püspökit | püspökieket |
| dative | püspökinek | püspökieknek |
| instrumental | püspökivel | püspökiekkel |
| causal-final | püspökiért | püspökiekért |
| translative | püspökivé | püspökiekké |
| terminative | püspökiig | püspökiekig |
| essive-formal | püspökiként | püspökiekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | püspökiben | püspökiekben |
| superessive | püspökin | püspökieken |
| adessive | püspökinél | püspökieknél |
| illative | püspökibe | püspökiekbe |
| sublative | püspökire | püspökiekre |
| allative | püspökihez | püspökiekhez |
| elative | püspökiből | püspökiekből |
| delative | püspökiről | püspökiekről |
| ablative | püspökitől | püspökiektől |
| non-attributive possessive – singular |
püspökié | püspökieké |
| non-attributive possessive – plural |
püspökiéi | püspökiekéi |
Further reading
- püspöki in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.