pehelykönnyű
Hungarian
Etymology
pehely (“down, feather”) + könnyű (“light”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈpɛhɛjkøɲːyː]
- Hyphenation: pe‧hely‧köny‧nyű
- Rhymes: -ɲyː
Adjective
pehelykönnyű (not comparable)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | pehelykönnyű | pehelykönnyűek |
| accusative | pehelykönnyűt | pehelykönnyűeket |
| dative | pehelykönnyűnek | pehelykönnyűeknek |
| instrumental | pehelykönnyűvel | pehelykönnyűekkel |
| causal-final | pehelykönnyűért | pehelykönnyűekért |
| translative | pehelykönnyűvé | pehelykönnyűekké |
| terminative | pehelykönnyűig | pehelykönnyűekig |
| essive-formal | pehelykönnyűként | pehelykönnyűekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | pehelykönnyűben | pehelykönnyűekben |
| superessive | pehelykönnyűn | pehelykönnyűeken |
| adessive | pehelykönnyűnél | pehelykönnyűeknél |
| illative | pehelykönnyűbe | pehelykönnyűekbe |
| sublative | pehelykönnyűre | pehelykönnyűekre |
| allative | pehelykönnyűhöz | pehelykönnyűekhez |
| elative | pehelykönnyűből | pehelykönnyűekből |
| delative | pehelykönnyűről | pehelykönnyűekről |
| ablative | pehelykönnyűtől | pehelykönnyűektől |
| non-attributive possessive – singular |
pehelykönnyűé | pehelykönnyűeké |
| non-attributive possessive – plural |
pehelykönnyűéi | pehelykönnyűekéi |
Derived terms
- pehelykönnyűen
- pehelykönnyűség
Further reading
- pehelykönnyű in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.