posztulátor

Hungarian

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈpostulaːtor]
  • Hyphenation: posz‧tu‧lá‧tor
  • Rhymes: -or

Noun

posztulátor (plural posztulátorok)

  1. (Roman Catholicism) postulator (official who makes the case for the beatification or canonization of a proposed saint)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative posztulátor posztulátorok
accusative posztulátort posztulátorokat
dative posztulátornak posztulátoroknak
instrumental posztulátorral posztulátorokkal
causal-final posztulátorért posztulátorokért
translative posztulátorrá posztulátorokká
terminative posztulátorig posztulátorokig
essive-formal posztulátorként posztulátorokként
essive-modal — —
inessive posztulátorban posztulátorokban
superessive posztulátoron posztulátorokon
adessive posztulátornál posztulátoroknál
illative posztulátorba posztulátorokba
sublative posztulátorra posztulátorokra
allative posztulátorhoz posztulátorokhoz
elative posztulátorból posztulátorokból
delative posztulátorról posztulátorokról
ablative posztulátortól posztulátoroktól
non-attributive
possessive – singular 		posztulátoré posztulátoroké
non-attributive
possessive – plural 		posztulátoréi posztulátorokéi
Possessive forms of posztulátor
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. posztulátorom posztulátoraim
2nd person sing. posztulátorod posztulátoraid
3rd person sing. posztulátora posztulátorai
1st person plural posztulátorunk posztulátoraink
2nd person plural posztulátorotok posztulátoraitok
3rd person plural posztulátoruk posztulátoraik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.