részleg
Hungarian
Etymology
From the adverb részleg[1] (rész + -leg).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈreːslɛɡ]
- Hyphenation: rész‧leg
- Rhymes: -ɛɡ
Noun
részleg (plural részlegek)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | részleg | részlegek |
| accusative | részleget | részlegeket |
| dative | részlegnek | részlegeknek |
| instrumental | részleggel | részlegekkel |
| causal-final | részlegért | részlegekért |
| translative | részleggé | részlegekké |
| terminative | részlegig | részlegekig |
| essive-formal | részlegként | részlegekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | részlegben | részlegekben |
| superessive | részlegen | részlegeken |
| adessive | részlegnél | részlegeknél |
| illative | részlegbe | részlegekbe |
| sublative | részlegre | részlegekre |
| allative | részleghez | részlegekhez |
| elative | részlegből | részlegekből |
| delative | részlegről | részlegekről |
| ablative | részlegtől | részlegektől |
| non-attributive possessive – singular |
részlegé | részlegeké |
| non-attributive possessive – plural |
részlegéi | részlegekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | részlegem | részlegeim |
| 2nd person sing. | részleged | részlegeid |
| 3rd person sing. | részlege | részlegei |
| 1st person plural | részlegünk | részlegeink |
| 2nd person plural | részlegetek | részlegeitek |
| 3rd person plural | részlegük | részlegeik |
References
- ^ részleg in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- részleg in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.