rögös
See also: rogos
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈrøɡøʃ]
- Hyphenation: rö‧gös
- Rhymes: -øʃ
Adjective
rögös (comparative rögösebb, superlative legrögösebb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | rögös | rögösek |
| accusative | rögöset | rögöseket |
| dative | rögösnek | rögöseknek |
| instrumental | rögössel | rögösekkel |
| causal-final | rögösért | rögösekért |
| translative | rögössé | rögösekké |
| terminative | rögösig | rögösekig |
| essive-formal | rögösként | rögösekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | rögösben | rögösekben |
| superessive | rögösön | rögöseken |
| adessive | rögösnél | rögöseknél |
| illative | rögösbe | rögösekbe |
| sublative | rögösre | rögösekre |
| allative | rögöshöz | rögösekhez |
| elative | rögösből | rögösekből |
| delative | rögösről | rögösekről |
| ablative | rögöstől | rögösektől |
| non-attributive possessive – singular |
rögösé | rögöseké |
| non-attributive possessive – plural |
rögöséi | rögösekéi |
Further reading
- rögös in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.