rostacsont

Hungarian

Etymology

rosta (“sieve”) +‎ csont (“bone”)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈroʃtɒt͡ʃont]
  • Hyphenation: ros‧ta‧csont

Noun

rostacsont (plural rostacsontok)

  1. (anatomy) ethmoid bone (the bone of the skull between the eyes and at the roof of the nose)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative rostacsont rostacsontok
accusative rostacsontot rostacsontokat
dative rostacsontnak rostacsontoknak
instrumental rostacsonttal rostacsontokkal
causal-final rostacsontért rostacsontokért
translative rostacsonttá rostacsontokká
terminative rostacsontig rostacsontokig
essive-formal rostacsontként rostacsontokként
essive-modal — —
inessive rostacsontban rostacsontokban
superessive rostacsonton rostacsontokon
adessive rostacsontnál rostacsontoknál
illative rostacsontba rostacsontokba
sublative rostacsontra rostacsontokra
allative rostacsonthoz rostacsontokhoz
elative rostacsontból rostacsontokból
delative rostacsontról rostacsontokról
ablative rostacsonttól rostacsontoktól
non-attributive
possessive – singular 		rostacsonté rostacsontoké
non-attributive
possessive – plural 		rostacsontéi rostacsontokéi
Possessive forms of rostacsont
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. rostacsontom rostacsontjaim
2nd person sing. rostacsontod rostacsontjaid
3rd person sing. rostacsontja rostacsontjai
1st person plural rostacsontunk rostacsontjaink
2nd person plural rostacsontotok rostacsontjaitok
3rd person plural rostacsontjuk rostacsontjaik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.