sérülés

Hungarian

Etymology

sérül +‎ -és

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈʃeːryleːʃ]
  • Hyphenation: sé‧rü‧lés

Noun

sérülés (plural sérülések)

  1. injury, hurt, wound (person)
  2. damage, defect (object)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative sérülés sérülések
accusative sérülést sérüléseket
dative sérülésnek sérüléseknek
instrumental sérüléssel sérülésekkel
causal-final sérülésért sérülésekért
translative sérüléssé sérülésekké
terminative sérülésig sérülésekig
essive-formal sérülésként sérülésekként
essive-modal — —
inessive sérülésben sérülésekben
superessive sérülésen sérüléseken
adessive sérülésnél sérüléseknél
illative sérülésbe sérülésekbe
sublative sérülésre sérülésekre
allative sérüléshez sérülésekhez
elative sérülésből sérülésekből
delative sérülésről sérülésekről
ablative sérüléstől sérülésektől
non-attributive
possessive – singular 		sérülésé sérüléseké
non-attributive
possessive – plural 		sérüléséi sérülésekéi
Possessive forms of sérülés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. sérülésem sérüléseim
2nd person sing. sérülésed sérüléseid
3rd person sing. sérülése sérülései
1st person plural sérülésünk sérüléseink
2nd person plural sérülésetek sérüléseitek
3rd person plural sérülésük sérüléseik

Further reading

  • sérülés in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.