sövény
Hungarian
Etymology
Stem cognate of sző (“to weave”) + -vény (noun-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈʃøveːɲ]
- Hyphenation: sö‧vény
- Rhymes: -eːɲ
Noun
sövény (plural sövények)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | sövény | sövények |
| accusative | sövényt | sövényeket |
| dative | sövénynek | sövényeknek |
| instrumental | sövénnyel | sövényekkel |
| causal-final | sövényért | sövényekért |
| translative | sövénnyé | sövényekké |
| terminative | sövényig | sövényekig |
| essive-formal | sövényként | sövényekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | sövényben | sövényekben |
| superessive | sövényen | sövényeken |
| adessive | sövénynél | sövényeknél |
| illative | sövénybe | sövényekbe |
| sublative | sövényre | sövényekre |
| allative | sövényhez | sövényekhez |
| elative | sövényből | sövényekből |
| delative | sövényről | sövényekről |
| ablative | sövénytől | sövényektől |
| non-attributive possessive – singular |
sövényé | sövényeké |
| non-attributive possessive – plural |
sövényéi | sövényekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | sövényem | sövényeim |
| 2nd person sing. | sövényed | sövényeid |
| 3rd person sing. | sövénye | sövényei |
| 1st person plural | sövényünk | sövényeink |
| 2nd person plural | sövényetek | sövényeitek |
| 3rd person plural | sövényük | sövényeik |
Derived terms
Further reading
- sövény in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.