spániel

See also: spaniel and Spaniel

Hungarian

Etymology

From English spaniel.[1][2]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈʃpaːnijɛl]
  • Hyphenation: spá‧ni‧el

Noun

spániel

  1. spaniel (breed of gun dog)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative spániel spánielek
accusative spánielt spánieleket
dative spánielnek spánieleknek
instrumental spániellel spánielekkel
causal-final spánielért spánielekért
translative spániellé spánielekké
terminative spánielig spánielekig
essive-formal spánielként spánielekként
essive-modal — —
inessive spánielben spánielekben
superessive spánielen spánieleken
adessive spánielnél spánieleknél
illative spánielbe spánielekbe
sublative spánielre spánielekre
allative spánielhez spánielekhez
elative spánielből spánielekből
delative spánielről spánielekről
ablative spánieltől spánielektől
non-attributive
possessive – singular 		spánielé spánieleké
non-attributive
possessive – plural 		spánieléi spánielekéi
Possessive forms of spániel
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. spánielem spánieljeim
2nd person sing. spánieled spánieljeid
3rd person sing. spánielje spánieljei
1st person plural spánielünk spánieljeink
2nd person plural spánieletek spánieljeitek
3rd person plural spánieljük spánieljeik

References

  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
  2. ^ spaniel in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.