szájhagyomány
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsaːjɦɒɟomaːɲ]
- Hyphenation: száj‧ha‧gyo‧mány
Noun
szájhagyomány (plural szájhagyományok)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | szájhagyomány | szájhagyományok |
| accusative | szájhagyományt | szájhagyományokat |
| dative | szájhagyománynak | szájhagyományoknak |
| instrumental | szájhagyománnyal | szájhagyományokkal |
| causal-final | szájhagyományért | szájhagyományokért |
| translative | szájhagyománnyá | szájhagyományokká |
| terminative | szájhagyományig | szájhagyományokig |
| essive-formal | szájhagyományként | szájhagyományokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szájhagyományban | szájhagyományokban |
| superessive | szájhagyományon | szájhagyományokon |
| adessive | szájhagyománynál | szájhagyományoknál |
| illative | szájhagyományba | szájhagyományokba |
| sublative | szájhagyományra | szájhagyományokra |
| allative | szájhagyományhoz | szájhagyományokhoz |
| elative | szájhagyományból | szájhagyományokból |
| delative | szájhagyományról | szájhagyományokról |
| ablative | szájhagyománytól | szájhagyományoktól |
| non-attributive possessive – singular |
szájhagyományé | szájhagyományoké |
| non-attributive possessive – plural |
szájhagyományéi | szájhagyományokéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | szájhagyományom | szájhagyományaim |
| 2nd person sing. | szájhagyományod | szájhagyományaid |
| 3rd person sing. | szájhagyománya | szájhagyományai |
| 1st person plural | szájhagyományunk | szájhagyományaink |
| 2nd person plural | szájhagyományotok | szájhagyományaitok |
| 3rd person plural | szájhagyományuk | szájhagyományaik |
Further reading
- szájhagyomány in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.