számjel

Hungarian

Etymology

szám (“number”) +‎ jel (“sign”)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsaːmjɛl]
  • Hyphenation: szám‧jel

Noun

számjel (plural számjelek)

  1. hash mark, hash, octothorpe (the symbol #, used mainly in telephony and computing)
    Synonym: kettős kereszt

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative számjel számjelek
accusative számjelet számjeleket
dative számjelnek számjeleknek
instrumental számjellel számjelekkel
causal-final számjelért számjelekért
translative számjellé számjelekké
terminative számjelig számjelekig
essive-formal számjelként számjelekként
essive-modal — —
inessive számjelben számjelekben
superessive számjelen számjeleken
adessive számjelnél számjeleknél
illative számjelbe számjelekbe
sublative számjelre számjelekre
allative számjelhez számjelekhez
elative számjelből számjelekből
delative számjelről számjelekről
ablative számjeltől számjelektől
non-attributive
possessive – singular 		számjelé számjeleké
non-attributive
possessive – plural 		számjeléi számjelekéi
Possessive forms of számjel
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. számjelem számjeleim
2nd person sing. számjeled számjeleid
3rd person sing. számjele számjelei
1st person plural számjelünk számjeleink
2nd person plural számjeletek számjeleitek
3rd person plural számjelük számjeleik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.