szégyell

Hungarian

Etymology

From the archaic szégyenl with -nl - -ll assimilation, from szégyen +‎ -l (verb-forming suffix), a shorter variant of szégyenel.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈseːɟɛlː]
  • Hyphenation: szé‧gyell
  • Rhymes: -ɛlː

Verb

szégyell

  1. (transitive) to be ashamed of something
    Antonym: büszke (“proud”, adjective)

Conjugation

Conjugation of szégyell
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. szégyellek szégyellsz szégyell szégyellünk szégyelltek szégyellnek
def. szégyellem szégyelled szégyelli szégyelljük szégyellitek szégyellik
2nd obj szégyellek
past indef. szégyelltem szégyelltél szégyellt szégyelltünk szégyelltetek szégyelltek
def. szégyelltem szégyellted szégyellte szégyelltük szégyelltétek szégyellték
2nd obj szégyelltelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. szégyellni fog.
archaic
preterite 		indef. szégyellék szégyellél szégyelle szégyellénk szégyellétek szégyellének
def. szégyellém szégyelléd szégyellé szégyellénk szégyellétek szégyellék
2nd obj szégyellélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. szégyell vala, szégyellt vala/volt.
archaic future indef. szégyellendek szégyellendesz szégyellend szégyellendünk szégyellendetek szégyellendenek
def. szégyellendem szégyellended szégyellendi szégyellendjük szégyellenditek szégyellendik
2nd obj szégyellendelek
condi­tional pre­sent indef. szégyellnék szégyellnél szégyellne szégyellnénk szégyellnétek szégyellnének
def. szégyellném szégyellnéd szégyellné szégyellnénk
(or szégyellnők) 		szégyellnétek szégyellnék
2nd obj szégyellnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. szégyellt volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. szégyelljek szégyellj or
szégyelljél 		szégyelljen szégyelljünk szégyelljetek szégyelljenek
def. szégyelljem szégyelld or
szégyelljed 		szégyellje szégyelljük szégyelljétek szégyelljék
2nd obj szégyelljelek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. szégyellt légyen
infinitive szégyellni szégyellnem szégyellned szégyellnie szégyellnünk szégyellnetek szégyellniük
other
forms 		verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
szégyellés szégyellő szégyellt szégyellendő szégyellve (szégyellvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
Potential conjugation of szégyell
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. szégyellhetek szégyellhetsz szégyellhet szégyellhetünk szégyellhettek szégyellhetnek
def. szégyellhetem szégyellheted szégyellheti szégyellhetjük szégyellhetitek szégyellhetik
2nd obj szégyellhetlek
past indef. szégyellhettem szégyellhettél szégyellhetett szégyellhettünk szégyellhettetek szégyellhettek
def. szégyellhettem szégyellhetted szégyellhette szégyellhettük szégyellhettétek szégyellhették
2nd obj szégyellhettelek
archaic
preterite 		indef. szégyellheték szégyellhetél szégyellhete szégyellheténk szégyellhetétek szégyellhetének
def. szégyellhetém szégyellhetéd szégyellheté szégyellheténk szégyellhetétek szégyellheték
2nd obj szégyellhetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. szégyellhet vala, szégyellhetett vala/volt.
archaic future indef. szégyellhetendek
or szégyellandhatok 		szégyellhetendesz
or szégyellandhatsz 		szégyellhetend
or szégyellandhat 		szégyellhetendünk
or szégyellandhatunk 		szégyellhetendetek
or szégyellandhattok 		szégyellhetendenek
or szégyellandhatnak
def. szégyellhetendem
or szégyellandhatom 		szégyellhetended
or szégyellandhatod 		szégyellhetendi
or szégyellandhatja 		szégyellhetendjük
or szégyellandhatjuk 		szégyellhetenditek
or szégyellandhatjátok 		szégyellhetendik
or szégyellandhatják
2nd obj szégyellhetendelek
or szégyellandhatlak
condi­tional pre­sent indef. szégyellhetnék szégyellhetnél szégyellhetne szégyellhetnénk szégyellhetnétek szégyellhetnének
def. szégyellhetném szégyellhetnéd szégyellhetné szégyellhetnénk
(or szégyellhetnők) 		szégyellhetnétek szégyellhetnék
2nd obj szégyellhetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. szégyellhetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. szégyellhessek szégyellhess or
szégyellhessél 		szégyellhessen szégyellhessünk szégyellhessetek szégyellhessenek
def. szégyellhessem szégyellhesd or
szégyellhessed 		szégyellhesse szégyellhessük szégyellhessétek szégyellhessék
2nd obj szégyellhesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. szégyellhetett légyen
infinitive (szégyellhetni) (szégyellhetnem) (szégyellhetned) (szégyellhetnie) (szégyellhetnünk) (szégyellhetnetek) (szégyellhetniük)
other
forms 		positive adjective negative adjective adverbial participle
szégyellhető szégyellhetetlen (szégyellhetve / szégyellhetvén)

or (less commonly)

Conjugation of szégyell
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. szégyellek szégyellesz szégyell szégyellünk szégyelletek szégyellenek
def. szégyellem szégyelled szégyelli szégyelljük szégyellitek szégyellik
2nd obj szégyellelek
past indef. szégyellettem szégyellettél szégyellett szégyellettünk szégyellettetek szégyellettek
def. szégyellettem szégyelletted szégyellette szégyellettük szégyellettétek szégyellették
2nd obj szégyellettelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. szégyelleni fog.
archaic
preterite 		indef. szégyellék szégyellél szégyelle szégyellénk szégyellétek szégyellének
def. szégyellém szégyelléd szégyellé szégyellénk szégyellétek szégyellék
2nd obj szégyellélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. szégyell vala, szégyellett vala/volt.
archaic future indef. szégyellendek szégyellendesz szégyellend szégyellendünk szégyellendetek szégyellendenek
def. szégyellendem szégyellended szégyellendi szégyellendjük szégyellenditek szégyellendik
2nd obj szégyellendelek
condi­tional pre­sent indef. szégyellenék szégyellenél szégyellene szégyellenénk szégyellenétek szégyellenének
def. szégyelleném szégyellenéd szégyellené szégyellenénk
(or szégyellenők) 		szégyellenétek szégyellenék
2nd obj szégyellenélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. szégyellett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. szégyelljek szégyellj or
szégyelljél 		szégyelljen szégyelljünk szégyelljetek szégyelljenek
def. szégyelljem szégyelld or
szégyelljed 		szégyellje szégyelljük szégyelljétek szégyelljék
2nd obj szégyelljelek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. szégyellett légyen
infinitive szégyelleni szégyellenem szégyellened szégyellenie szégyellenünk szégyellenetek szégyelleniük
other
forms 		verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
szégyellés szégyellő szégyellett szégyellendő szégyellve (szégyellvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
Potential conjugation of szégyell
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. szégyellhetek szégyellhetsz szégyellhet szégyellhetünk szégyellhettek szégyellhetnek
def. szégyellhetem szégyellheted szégyellheti szégyellhetjük szégyellhetitek szégyellhetik
2nd obj szégyellhetlek
past indef. szégyellhettem szégyellhettél szégyellhetett szégyellhettünk szégyellhettetek szégyellhettek
def. szégyellhettem szégyellhetted szégyellhette szégyellhettük szégyellhettétek szégyellhették
2nd obj szégyellhettelek
archaic
preterite 		indef. szégyellheték szégyellhetél szégyellhete szégyellheténk szégyellhetétek szégyellhetének
def. szégyellhetém szégyellhetéd szégyellheté szégyellheténk szégyellhetétek szégyellheték
2nd obj szégyellhetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. szégyellhet vala, szégyellhetett vala/volt.
archaic future indef. szégyellhetendek
or szégyellandhatok 		szégyellhetendesz
or szégyellandhatsz 		szégyellhetend
or szégyellandhat 		szégyellhetendünk
or szégyellandhatunk 		szégyellhetendetek
or szégyellandhattok 		szégyellhetendenek
or szégyellandhatnak
def. szégyellhetendem
or szégyellandhatom 		szégyellhetended
or szégyellandhatod 		szégyellhetendi
or szégyellandhatja 		szégyellhetendjük
or szégyellandhatjuk 		szégyellhetenditek
or szégyellandhatjátok 		szégyellhetendik
or szégyellandhatják
2nd obj szégyellhetendelek
or szégyellandhatlak
condi­tional pre­sent indef. szégyellhetnék szégyellhetnél szégyellhetne szégyellhetnénk szégyellhetnétek szégyellhetnének
def. szégyellhetném szégyellhetnéd szégyellhetné szégyellhetnénk
(or szégyellhetnők) 		szégyellhetnétek szégyellhetnék
2nd obj szégyellhetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. szégyellhetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. szégyellhessek szégyellhess or
szégyellhessél 		szégyellhessen szégyellhessünk szégyellhessetek szégyellhessenek
def. szégyellhessem szégyellhesd or
szégyellhessed 		szégyellhesse szégyellhessük szégyellhessétek szégyellhessék
2nd obj szégyellhesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. szégyellhetett légyen
infinitive (szégyellhetni) (szégyellhetnem) (szégyellhetned) (szégyellhetnie) (szégyellhetnünk) (szégyellhetnetek) (szégyellhetniük)
other
forms 		positive adjective negative adjective adverbial participle
szégyellhető szégyellhetetlen (szégyellhetve / szégyellhetvén)

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • elszégyell
  • megszégyell

See also

References

  1. ^ szégyell in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

  • szégyell in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.