szétesés

Hungarian

Etymology

szétesik (“to fall apart, to disintegrate”) +‎ -és (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈseːtɛʃeːʃ]
  • Hyphenation: szét‧esés
  • Rhymes: -eːʃ

Noun

szétesés (usually uncountable, plural szétesések)

  1. verbal noun of szétesik: disintegration, falling apart
    Synonyms: szétbomlás, széthullás

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szétesés szétesések
accusative szétesést széteséseket
dative szétesésnek széteséseknek
instrumental széteséssel szétesésekkel
causal-final szétesésért szétesésekért
translative széteséssé szétesésekké
terminative szétesésig szétesésekig
essive-formal szétesésként szétesésekként
essive-modal — —
inessive szétesésben szétesésekben
superessive szétesésen széteséseken
adessive szétesésnél széteséseknél
illative szétesésbe szétesésekbe
sublative szétesésre szétesésekre
allative széteséshez szétesésekhez
elative szétesésből szétesésekből
delative szétesésről szétesésekről
ablative széteséstől szétesésektől
non-attributive
possessive – singular 		szétesésé széteséseké
non-attributive
possessive – plural 		széteséséi szétesésekéi
Possessive forms of szétesés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szétesésem széteséseim
2nd person sing. szétesésed széteséseid
3rd person sing. szétesése szétesései
1st person plural szétesésünk széteséseink
2nd person plural szétesésetek széteséseitek
3rd person plural szétesésük széteséseik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.