szótagú

Hungarian

Etymology

szótag +‎ -ú (adjective-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsoːtɒɡuː]
  • Hyphenation: szó‧ta‧gú
  • Rhymes: -ɡuː

Adjective

szótagú (not comparable)

  1. -syllabic (having a certain number of syllables)
    két szótagú szó ― a disyllabic word

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative szótagú szótagúak
accusative szótagút szótagúakat
dative szótagúnak szótagúaknak
instrumental szótagúval szótagúakkal
causal-final szótagúért szótagúakért
translative szótagúvá szótagúakká
terminative szótagúig szótagúakig
essive-formal szótagúként szótagúakként
essive-modal — —
inessive szótagúban szótagúakban
superessive szótagún szótagúakon
adessive szótagúnál szótagúaknál
illative szótagúba szótagúakba
sublative szótagúra szótagúakra
allative szótagúhoz szótagúakhoz
elative szótagúból szótagúakból
delative szótagúról szótagúakról
ablative szótagútól szótagúaktól
non-attributive
possessive – singular 		szótagúé szótagúaké
non-attributive
possessive – plural 		szótagúéi szótagúakéi
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.