szülött
Hungarian
Etymology
szül (“to give birth”) + -ött (past-participle suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsyløtː]
- Hyphenation: szü‧lött
Participle
szülött
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | szülött | szülöttek |
| accusative | szülöttet | szülötteket |
| dative | szülöttnek | szülötteknek |
| instrumental | szülöttel | szülöttekkel |
| causal-final | szülöttért | szülöttekért |
| translative | szülötté | szülöttekké |
| terminative | szülöttig | szülöttekig |
| essive-formal | szülöttként | szülöttekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szülöttben | szülöttekben |
| superessive | szülöttön | szülötteken |
| adessive | szülöttnél | szülötteknél |
| illative | szülöttbe | szülöttekbe |
| sublative | szülöttre | szülöttekre |
| allative | szülötthöz | szülöttekhez |
| elative | szülöttből | szülöttekből |
| delative | szülöttről | szülöttekről |
| ablative | szülöttől | szülöttektől |
| non-attributive possessive – singular |
szülötté | szülötteké |
| non-attributive possessive – plural |
szülöttéi | szülöttekéi |
Derived terms
- bennszülött
- egyszülött
- elsőszülött
- koraszülött
- másodszülött
- szörnyszülött
- torzszülött
- utószülött
- újszülött
Noun
szülött (plural szülöttek)
- (literal or figurative, chiefly with a possessive suffix, construed with the person or thing that bred him/her/it) offspring, child, native
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | szülött | szülöttek |
| accusative | szülöttet | szülötteket |
| dative | szülöttnek | szülötteknek |
| instrumental | szülöttel | szülöttekkel |
| causal-final | szülöttért | szülöttekért |
| translative | szülötté | szülöttekké |
| terminative | szülöttig | szülöttekig |
| essive-formal | szülöttként | szülöttekként |
| essive-modal | szülöttül | — |
| inessive | szülöttben | szülöttekben |
| superessive | szülöttön | szülötteken |
| adessive | szülöttnél | szülötteknél |
| illative | szülöttbe | szülöttekbe |
| sublative | szülöttre | szülöttekre |
| allative | szülötthöz | szülöttekhez |
| elative | szülöttből | szülöttekből |
| delative | szülöttről | szülöttekről |
| ablative | szülöttől | szülöttektől |
| non-attributive possessive – singular |
szülötté | szülötteké |
| non-attributive possessive – plural |
szülöttéi | szülöttekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | szülöttem | szülötteim, szülöttjeim |
| 2nd person sing. | szülötted | szülötteid, szülöttjeid |
| 3rd person sing. | szülötte, szülöttje | szülöttei, szülöttjei |
| 1st person plural | szülöttünk | szülötteink, szülöttjeink |
| 2nd person plural | szülöttetek | szülötteitek, szülöttjeitek |
| 3rd person plural | szülöttük, szülöttjük | szülötteik, szülöttjeik |
Further reading
- szülött in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.