szülőképes
Hungarian
Etymology
From szülő (“giving birth”) + képes (“able”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsyløːkeːpɛʃ]
- Hyphenation: szü‧lő‧ké‧pes
- Rhymes: -ɛʃ
Adjective
szülőképes (not comparable)
- able to give birth, capable of childbearing
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | szülőképes | szülőképesek |
| accusative | szülőképeset | szülőképeseket |
| dative | szülőképesnek | szülőképeseknek |
| instrumental | szülőképessel | szülőképesekkel |
| causal-final | szülőképesért | szülőképesekért |
| translative | szülőképessé | szülőképesekké |
| terminative | szülőképesig | szülőképesekig |
| essive-formal | szülőképesként | szülőképesekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szülőképesben | szülőképesekben |
| superessive | szülőképesen | szülőképeseken |
| adessive | szülőképesnél | szülőképeseknél |
| illative | szülőképesbe | szülőképesekbe |
| sublative | szülőképesre | szülőképesekre |
| allative | szülőképeshez | szülőképesekhez |
| elative | szülőképesből | szülőképesekből |
| delative | szülőképesről | szülőképesekről |
| ablative | szülőképestől | szülőképesektől |
| non-attributive possessive – singular |
szülőképesé | szülőképeseké |
| non-attributive possessive – plural |
szülőképeséi | szülőképesekéi |