szűkszavú
Hungarian
Etymology
szűk + szavú, from the szav- stem of szó (“word”, here: “speech”) + -ú.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsyːksɒvuː]
- Hyphenation: szűk‧sza‧vú
- Rhymes: -vuː
Adjective
szűkszavú (comparative szűkszavúbb, superlative legszűkszavúbb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | szűkszavú | szűkszavúak |
| accusative | szűkszavút | szűkszavúakat |
| dative | szűkszavúnak | szűkszavúaknak |
| instrumental | szűkszavúval | szűkszavúakkal |
| causal-final | szűkszavúért | szűkszavúakért |
| translative | szűkszavúvá | szűkszavúakká |
| terminative | szűkszavúig | szűkszavúakig |
| essive-formal | szűkszavúként | szűkszavúakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szűkszavúban | szűkszavúakban |
| superessive | szűkszavún | szűkszavúakon |
| adessive | szűkszavúnál | szűkszavúaknál |
| illative | szűkszavúba | szűkszavúakba |
| sublative | szűkszavúra | szűkszavúakra |
| allative | szűkszavúhoz | szűkszavúakhoz |
| elative | szűkszavúból | szűkszavúakból |
| delative | szűkszavúról | szűkszavúakról |
| ablative | szűkszavútól | szűkszavúaktól |
| non-attributive possessive – singular |
szűkszavúé | szűkszavúaké |
| non-attributive possessive – plural |
szűkszavúéi | szűkszavúakéi |
Further reading
- szűkszavú in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.