szabályszerű
Hungarian
Etymology
From szabály (“rule”) + -szerű (“-like”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsɒbaːjsɛryː]
- Hyphenation: sza‧bály‧sze‧rű
- Rhymes: -ryː
Adjective
szabályszerű (comparative szabályszerűbb, superlative legszabályszerűbb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | szabályszerű | szabályszerűek |
| accusative | szabályszerűt | szabályszerűeket |
| dative | szabályszerűnek | szabályszerűeknek |
| instrumental | szabályszerűvel | szabályszerűekkel |
| causal-final | szabályszerűért | szabályszerűekért |
| translative | szabályszerűvé | szabályszerűekké |
| terminative | szabályszerűig | szabályszerűekig |
| essive-formal | szabályszerűként | szabályszerűekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szabályszerűben | szabályszerűekben |
| superessive | szabályszerűn | szabályszerűeken |
| adessive | szabályszerűnél | szabályszerűeknél |
| illative | szabályszerűbe | szabályszerűekbe |
| sublative | szabályszerűre | szabályszerűekre |
| allative | szabályszerűhöz | szabályszerűekhez |
| elative | szabályszerűből | szabályszerűekből |
| delative | szabályszerűről | szabályszerűekről |
| ablative | szabályszerűtől | szabályszerűektől |
| non-attributive possessive – singular |
szabályszerűé | szabályszerűeké |
| non-attributive possessive – plural |
szabályszerűéi | szabályszerűekéi |
Derived terms
- szabályszerűen
- szabályszerűség
- szabályszerűtlen
See also
- Appendix:Hungarian words with ly
Further reading
- szabályszerű in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.