szabotőr

Hungarian

Etymology

Borrowed from German Saboteur, from French saboteur.[1] With -őr ending.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsɒbotøːr]
  • Hyphenation: sza‧bo‧tőr
  • Rhymes: -øːr

Noun

szabotőr (plural szabotőrök)

  1. saboteur

Declension

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative szabotőr szabotőrök
accusative szabotőrt szabotőröket
dative szabotőrnek szabotőröknek
instrumental szabotőrrel szabotőrökkel
causal-final szabotőrért szabotőrökért
translative szabotőrré szabotőrökké
terminative szabotőrig szabotőrökig
essive-formal szabotőrként szabotőrökként
essive-modal — —
inessive szabotőrben szabotőrökben
superessive szabotőrön szabotőrökön
adessive szabotőrnél szabotőröknél
illative szabotőrbe szabotőrökbe
sublative szabotőrre szabotőrökre
allative szabotőrhöz szabotőrökhöz
elative szabotőrből szabotőrökből
delative szabotőrről szabotőrökről
ablative szabotőrtől szabotőröktől
non-attributive
possessive – singular 		szabotőré szabotőröké
non-attributive
possessive – plural 		szabotőréi szabotőrökéi
Possessive forms of szabotőr
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szabotőröm szabotőreim
2nd person sing. szabotőröd szabotőreid
3rd person sing. szabotőre szabotőrei
1st person plural szabotőrünk szabotőreink
2nd person plural szabotőrötök szabotőreitek
3rd person plural szabotőrük szabotőreik

References

  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.