szakképesítés

Hungarian

Etymology

szak +‎ képesítés

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsɒkːeːpɛʃiːteːʃ]
  • Hyphenation: szak‧ké‧pe‧sí‧tés

Noun

szakképesítés (plural szakképesítések)

  1. qualification

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szakképesítés szakképesítések
accusative szakképesítést szakképesítéseket
dative szakképesítésnek szakképesítéseknek
instrumental szakképesítéssel szakképesítésekkel
causal-final szakképesítésért szakképesítésekért
translative szakképesítéssé szakképesítésekké
terminative szakképesítésig szakképesítésekig
essive-formal szakképesítésként szakképesítésekként
essive-modal — —
inessive szakképesítésben szakképesítésekben
superessive szakképesítésen szakképesítéseken
adessive szakképesítésnél szakképesítéseknél
illative szakképesítésbe szakképesítésekbe
sublative szakképesítésre szakképesítésekre
allative szakképesítéshez szakképesítésekhez
elative szakképesítésből szakképesítésekből
delative szakképesítésről szakképesítésekről
ablative szakképesítéstől szakképesítésektől
non-attributive
possessive – singular 		szakképesítésé szakképesítéseké
non-attributive
possessive – plural 		szakképesítéséi szakképesítésekéi
Possessive forms of szakképesítés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szakképesítésem szakképesítéseim
2nd person sing. szakképesítésed szakképesítéseid
3rd person sing. szakképesítése szakképesítései
1st person plural szakképesítésünk szakképesítéseink
2nd person plural szakképesítésetek szakképesítéseitek
3rd person plural szakképesítésük szakképesítéseik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.