szakkönyv
Hungarian
Etymology
szak (“profession, a specialty area”) + könyv (“book”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsɒkːøɲv]
- Hyphenation: szak‧könyv
- Rhymes: -øɲv
Noun
szakkönyv (plural szakkönyvek)
- book, textbook, text (a book published about subjects in a specific profession)
- jogi szakkönyv ― law book
- orvosi szakkönyv ― medical textbook
- kémiai szakkönyvek ― chemistry texts
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | szakkönyv | szakkönyvek |
| accusative | szakkönyvet | szakkönyveket |
| dative | szakkönyvnek | szakkönyveknek |
| instrumental | szakkönyvvel | szakkönyvekkel |
| causal-final | szakkönyvért | szakkönyvekért |
| translative | szakkönyvvé | szakkönyvekké |
| terminative | szakkönyvig | szakkönyvekig |
| essive-formal | szakkönyvként | szakkönyvekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szakkönyvben | szakkönyvekben |
| superessive | szakkönyvön | szakkönyveken |
| adessive | szakkönyvnél | szakkönyveknél |
| illative | szakkönyvbe | szakkönyvekbe |
| sublative | szakkönyvre | szakkönyvekre |
| allative | szakkönyvhöz | szakkönyvekhez |
| elative | szakkönyvből | szakkönyvekből |
| delative | szakkönyvről | szakkönyvekről |
| ablative | szakkönyvtől | szakkönyvektől |
| non-attributive possessive – singular |
szakkönyvé | szakkönyveké |
| non-attributive possessive – plural |
szakkönyvéi | szakkönyvekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | szakkönyvem | szakkönyveim |
| 2nd person sing. | szakkönyved | szakkönyveid |
| 3rd person sing. | szakkönyve | szakkönyvei |
| 1st person plural | szakkönyvünk | szakkönyveink |
| 2nd person plural | szakkönyvetek | szakkönyveitek |
| 3rd person plural | szakkönyvük | szakkönyveik |
Further reading
- szakkönyv in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.