szakterülete

Hungarian

Etymology

szakterület +‎ -e (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsɒktɛrylɛtɛ]
  • Hyphenation: szak‧te‧rü‧le‧te

Noun

szakterülete

  1. third-person singular single-possession possessive of szakterület

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szakterülete
accusative szakterületét
dative szakterületének
instrumental szakterületével
causal-final szakterületéért
translative szakterületévé
terminative szakterületéig
essive-formal szakterületeként
essive-modal szakterületéül
inessive szakterületében
superessive szakterületén
adessive szakterületénél
illative szakterületébe
sublative szakterületére
allative szakterületéhez
elative szakterületéből
delative szakterületéről
ablative szakterületétől
non-attributive
possessive – singular
szakterületéé
non-attributive
possessive – plural
szakterületééi