szalonképes
Hungarian
Etymology
szalon (“salon”) + képes (“capable”), calque of German salonfähig.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsɒloŋkeːpɛʃ]
- Hyphenation: sza‧lon‧ké‧pes
- Rhymes: -ɛʃ
Adjective
szalonképes (comparative szalonképesebb, superlative legszalonképesebb)
- well-bred, fit for good society (person)
- Antonym: szalonképtelen
- (of clothing) presentable
- Antonym: szalonképtelen
- proper (thing)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | szalonképes | szalonképesek |
| accusative | szalonképeset | szalonképeseket |
| dative | szalonképesnek | szalonképeseknek |
| instrumental | szalonképessel | szalonképesekkel |
| causal-final | szalonképesért | szalonképesekért |
| translative | szalonképessé | szalonképesekké |
| terminative | szalonképesig | szalonképesekig |
| essive-formal | szalonképesként | szalonképesekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szalonképesben | szalonképesekben |
| superessive | szalonképesen | szalonképeseken |
| adessive | szalonképesnél | szalonképeseknél |
| illative | szalonképesbe | szalonképesekbe |
| sublative | szalonképesre | szalonképesekre |
| allative | szalonképeshez | szalonképesekhez |
| elative | szalonképesből | szalonképesekből |
| delative | szalonképesről | szalonképesekről |
| ablative | szalonképestől | szalonképesektől |
| non-attributive possessive – singular |
szalonképesé | szalonképeseké |
| non-attributive possessive – plural |
szalonképeséi | szalonképesekéi |
Derived terms
- szalonképesség
References
- ^ szalonképes in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- szalonképes in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.