szavanna
Hungarian
Etymology
Borrowed from Spanish sabana.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsɒvɒnːɒ]
- Hyphenation: sza‧van‧na
- Rhymes: -nɒ
Noun
szavanna (plural szavannák)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | szavanna | szavannák |
| accusative | szavannát | szavannákat |
| dative | szavannának | szavannáknak |
| instrumental | szavannával | szavannákkal |
| causal-final | szavannáért | szavannákért |
| translative | szavannává | szavannákká |
| terminative | szavannáig | szavannákig |
| essive-formal | szavannaként | szavannákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szavannában | szavannákban |
| superessive | szavannán | szavannákon |
| adessive | szavannánál | szavannáknál |
| illative | szavannába | szavannákba |
| sublative | szavannára | szavannákra |
| allative | szavannához | szavannákhoz |
| elative | szavannából | szavannákból |
| delative | szavannáról | szavannákról |
| ablative | szavannától | szavannáktól |
| non-attributive possessive – singular |
szavannáé | szavannáké |
| non-attributive possessive – plural |
szavannáéi | szavannákéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | szavannám | szavannáim |
| 2nd person sing. | szavannád | szavannáid |
| 3rd person sing. | szavannája | szavannái |
| 1st person plural | szavannánk | szavannáink |
| 2nd person plural | szavannátok | szavannáitok |
| 3rd person plural | szavannájuk | szavannáik |
References
- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
- szavanna in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.