szelvény
Hungarian
Etymology
From szel (“to cut”) + -vény (noun-forming suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsɛlveːɲ]
- Hyphenation: szel‧vény
- Rhymes: -eːɲ
Noun
szelvény (plural szelvények)
- stub (a piece of certain paper items, designed to be torn off and kept for record or identification purposes)
- segment, section
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | szelvény | szelvények |
| accusative | szelvényt | szelvényeket |
| dative | szelvénynek | szelvényeknek |
| instrumental | szelvénnyel | szelvényekkel |
| causal-final | szelvényért | szelvényekért |
| translative | szelvénnyé | szelvényekké |
| terminative | szelvényig | szelvényekig |
| essive-formal | szelvényként | szelvényekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szelvényben | szelvényekben |
| superessive | szelvényen | szelvényeken |
| adessive | szelvénynél | szelvényeknél |
| illative | szelvénybe | szelvényekbe |
| sublative | szelvényre | szelvényekre |
| allative | szelvényhez | szelvényekhez |
| elative | szelvényből | szelvényekből |
| delative | szelvényről | szelvényekről |
| ablative | szelvénytől | szelvényektől |
| non-attributive possessive – singular |
szelvényé | szelvényeké |
| non-attributive possessive – plural |
szelvényéi | szelvényekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | szelvényem | szelvényeim |
| 2nd person sing. | szelvényed | szelvényeid |
| 3rd person sing. | szelvénye | szelvényei |
| 1st person plural | szelvényünk | szelvényeink |
| 2nd person plural | szelvényetek | szelvényeitek |
| 3rd person plural | szelvényük | szelvényeik |
Further reading
- szelvény in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.