szkennelés

Hungarian

Etymology

szkennel +‎ -és

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈskɛnːɛleːʃ]
  • Hyphenation: szken‧ne‧lés

Noun

szkennelés (plural szkennelések)

  1. scanning

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szkennelés szkennelések
accusative szkennelést szkenneléseket
dative szkennelésnek szkenneléseknek
instrumental szkenneléssel szkennelésekkel
causal-final szkennelésért szkennelésekért
translative szkenneléssé szkennelésekké
terminative szkennelésig szkennelésekig
essive-formal szkennelésként szkennelésekként
essive-modal — —
inessive szkennelésben szkennelésekben
superessive szkennelésen szkenneléseken
adessive szkennelésnél szkenneléseknél
illative szkennelésbe szkennelésekbe
sublative szkennelésre szkennelésekre
allative szkenneléshez szkennelésekhez
elative szkennelésből szkennelésekből
delative szkennelésről szkennelésekről
ablative szkenneléstől szkennelésektől
non-attributive
possessive – singular 		szkennelésé szkenneléseké
non-attributive
possessive – plural 		szkenneléséi szkennelésekéi
Possessive forms of szkennelés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szkennelésem szkenneléseim
2nd person sing. szkennelésed szkenneléseid
3rd person sing. szkennelése szkennelései
1st person plural szkennelésünk szkenneléseink
2nd person plural szkennelésetek szkenneléseitek
3rd person plural szkennelésük szkenneléseik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.