szultánkenyér
Hungarian
Etymology
szultán (“sultan”) + kenyér (“bread”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsultaːŋkɛɲeːr]
- Hyphenation: szul‧tán‧ke‧nyér
Noun
szultánkenyér (plural szultánkenyerek)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | szultánkenyér | szultánkenyerek |
| accusative | szultánkenyeret | szultánkenyereket |
| dative | szultánkenyérnek | szultánkenyereknek |
| instrumental | szultánkenyérrel | szultánkenyerekkel |
| causal-final | szultánkenyérért | szultánkenyerekért |
| translative | szultánkenyérré | szultánkenyerekké |
| terminative | szultánkenyérig | szultánkenyerekig |
| essive-formal | szultánkenyérként | szultánkenyerekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szultánkenyérben | szultánkenyerekben |
| superessive | szultánkenyeren | szultánkenyereken |
| adessive | szultánkenyérnél | szultánkenyereknél |
| illative | szultánkenyérbe | szultánkenyerekbe |
| sublative | szultánkenyérre | szultánkenyerekre |
| allative | szultánkenyérhez | szultánkenyerekhez |
| elative | szultánkenyérből | szultánkenyerekből |
| delative | szultánkenyérről | szultánkenyerekről |
| ablative | szultánkenyértől | szultánkenyerektől |
| non-attributive possessive – singular |
szultánkenyéré | szultánkenyereké |
| non-attributive possessive – plural |
szultánkenyéréi | szultánkenyerekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | szultánkenyerem | szultánkenyereim |
| 2nd person sing. | szultánkenyered | szultánkenyereid |
| 3rd person sing. | szultánkenyere | szultánkenyerei |
| 1st person plural | szultánkenyerünk | szultánkenyereink |
| 2nd person plural | szultánkenyeretek | szultánkenyereitek |
| 3rd person plural | szultánkenyerük | szultánkenyereik |
Further reading
- szultánkenyér in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.