tárgyilagos
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtaːrɟilɒɡoʃ]
- Hyphenation: tár‧gyi‧la‧gos
- Rhymes: -oʃ
Adjective
tárgyilagos (comparative tárgyilagosabb, superlative legtárgyilagosabb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | tárgyilagos | tárgyilagosak |
| accusative | tárgyilagosat | tárgyilagosakat |
| dative | tárgyilagosnak | tárgyilagosaknak |
| instrumental | tárgyilagossal | tárgyilagosakkal |
| causal-final | tárgyilagosért | tárgyilagosakért |
| translative | tárgyilagossá | tárgyilagosakká |
| terminative | tárgyilagosig | tárgyilagosakig |
| essive-formal | tárgyilagosként | tárgyilagosakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | tárgyilagosban | tárgyilagosakban |
| superessive | tárgyilagoson | tárgyilagosakon |
| adessive | tárgyilagosnál | tárgyilagosaknál |
| illative | tárgyilagosba | tárgyilagosakba |
| sublative | tárgyilagosra | tárgyilagosakra |
| allative | tárgyilagoshoz | tárgyilagosakhoz |
| elative | tárgyilagosból | tárgyilagosakból |
| delative | tárgyilagosról | tárgyilagosakról |
| ablative | tárgyilagostól | tárgyilagosaktól |
| non-attributive possessive – singular |
tárgyilagosé | tárgyilagosaké |
| non-attributive possessive – plural |
tárgyilagoséi | tárgyilagosakéi |
Derived terms
- tárgyilagosan
- tárgyilagosság
Further reading
- tárgyilagos in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.