távollét
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtaːvolːeːt]
- Hyphenation: tá‧vol‧lét
- Rhymes: -eːt
Noun
távollét (plural távollétek)
- absence
- Távollétében elítélték. ― He/she was convicted in absentia.
Declension
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | távollét | távollétek |
accusative | távollétet | távolléteket |
dative | távollétnek | távolléteknek |
instrumental | távolléttel | távollétekkel |
causal-final | távollétért | távollétekért |
translative | távollétté | távollétekké |
terminative | távollétig | távollétekig |
essive-formal | távollétként | távollétekként |
essive-modal | — | — |
inessive | távollétben | távollétekben |
superessive | távolléten | távolléteken |
adessive | távollétnél | távolléteknél |
illative | távollétbe | távollétekbe |
sublative | távollétre | távollétekre |
allative | távolléthez | távollétekhez |
elative | távollétből | távollétekből |
delative | távollétről | távollétekről |
ablative | távolléttől | távollétektől |
non-attributive possessive – singular |
távollété | távolléteké |
non-attributive possessive – plural |
távollétéi | távollétekéi |
possessor | single possession | multiple possessions |
---|---|---|
1st person sing. | távollétem | távolléteim |
2nd person sing. | távolléted | távolléteid |
3rd person sing. | távolléte | távollétei |
1st person plural | távollétünk | távolléteink |
2nd person plural | távollétetek | távolléteitek |
3rd person plural | távollétük | távolléteik |
Further reading
- távollét in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.