tépő

Hungarian

Etymology

tép (“to tear, rip”) +‎ -ő (present-participle suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈteːpøː]
  • Hyphenation: té‧pő

Participle

tépő

  1. present participle of tép

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative tépő tépők
accusative tépőt tépőket
dative tépőnek tépőknek
instrumental tépővel tépőkkel
causal-final tépőért tépőkért
translative tépővé tépőkké
terminative tépőig tépőkig
essive-formal tépőként tépőkként
essive-modal — —
inessive tépőben tépőkben
superessive tépőn tépőkön
adessive tépőnél tépőknél
illative tépőbe tépőkbe
sublative tépőre tépőkre
allative tépőhöz tépőkhöz
elative tépőből tépőkből
delative tépőről tépőkről
ablative tépőtől tépőktől
non-attributive
possessive – singular 		tépőé tépőké
non-attributive
possessive – plural 		tépőéi tépőkéi

Derived terms

Compound words
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.