töltésű

Hungarian

Etymology

töltés (“charge”, in physics or chemistry) +‎ -ű (adjective-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtølteːʃyː]
  • Hyphenation: töl‧té‧sű
  • Rhymes: -ʃyː

Adjective

töltésű (not comparable)

  1. ……(-ly) charged (of or with the specified type of charge)

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative töltésű töltésűek
accusative töltésűt töltésűeket
dative töltésűnek töltésűeknek
instrumental töltésűvel töltésűekkel
causal-final töltésűért töltésűekért
translative töltésűvé töltésűekké
terminative töltésűig töltésűekig
essive-formal töltésűként töltésűekként
essive-modal — —
inessive töltésűben töltésűekben
superessive töltésűn töltésűeken
adessive töltésűnél töltésűeknél
illative töltésűbe töltésűekbe
sublative töltésűre töltésűekre
allative töltésűhöz töltésűekhez
elative töltésűből töltésűekből
delative töltésűről töltésűekről
ablative töltésűtől töltésűektől
non-attributive
possessive – singular 		töltésűé töltésűeké
non-attributive
possessive – plural 		töltésűéi töltésűekéi
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.