törökülés
Hungarian
Etymology
török (“Turkish”) + ülés (“sitting”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtørøkyleːʃ]
- Hyphenation: tö‧rök‧ülés
Noun
törökülés (plural törökülések)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | törökülés | törökülések |
| accusative | törökülést | töröküléseket |
| dative | törökülésnek | töröküléseknek |
| instrumental | töröküléssel | törökülésekkel |
| causal-final | törökülésért | törökülésekért |
| translative | töröküléssé | törökülésekké |
| terminative | törökülésig | törökülésekig |
| essive-formal | törökülésként | törökülésekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | törökülésben | törökülésekben |
| superessive | törökülésen | töröküléseken |
| adessive | törökülésnél | töröküléseknél |
| illative | törökülésbe | törökülésekbe |
| sublative | törökülésre | törökülésekre |
| allative | töröküléshez | törökülésekhez |
| elative | törökülésből | törökülésekből |
| delative | törökülésről | törökülésekről |
| ablative | töröküléstől | törökülésektől |
| non-attributive possessive – singular |
törökülésé | töröküléseké |
| non-attributive possessive – plural |
töröküléséi | törökülésekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | törökülésem | töröküléseim |
| 2nd person sing. | törökülésed | töröküléseid |
| 3rd person sing. | törökülése | törökülései |
| 1st person plural | törökülésünk | töröküléseink |
| 2nd person plural | törökülésetek | töröküléseitek |
| 3rd person plural | törökülésük | töröküléseik |