tüsszentés

Hungarian

Etymology

tüsszent +‎ -és

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtysːɛnteːʃ]
  • Hyphenation: tüsz‧szen‧tés

Noun

tüsszentés (plural tüsszentések)

  1. sneeze

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative tüsszentés tüsszentések
accusative tüsszentést tüsszentéseket
dative tüsszentésnek tüsszentéseknek
instrumental tüsszentéssel tüsszentésekkel
causal-final tüsszentésért tüsszentésekért
translative tüsszentéssé tüsszentésekké
terminative tüsszentésig tüsszentésekig
essive-formal tüsszentésként tüsszentésekként
essive-modal — —
inessive tüsszentésben tüsszentésekben
superessive tüsszentésen tüsszentéseken
adessive tüsszentésnél tüsszentéseknél
illative tüsszentésbe tüsszentésekbe
sublative tüsszentésre tüsszentésekre
allative tüsszentéshez tüsszentésekhez
elative tüsszentésből tüsszentésekből
delative tüsszentésről tüsszentésekről
ablative tüsszentéstől tüsszentésektől
non-attributive
possessive – singular 		tüsszentésé tüsszentéseké
non-attributive
possessive – plural 		tüsszentéséi tüsszentésekéi
Possessive forms of tüsszentés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tüsszentésem tüsszentéseim
2nd person sing. tüsszentésed tüsszentéseid
3rd person sing. tüsszentése tüsszentései
1st person plural tüsszentésünk tüsszentéseink
2nd person plural tüsszentésetek tüsszentéseitek
3rd person plural tüsszentésük tüsszentéseik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.