tabefactus

Latin

Etymology

Perfect passive participle of tābefaciō.

Participle

tābefactus (feminine tābefacta, neuter tābefactum); first/second-declension participle

  1. melted, dissolved
  2. subdued

Declension

First/second-declension adjective.

singular plural
masculine feminine neuter masculine feminine neuter
nominative tābefactus tābefacta tābefactum tābefactī tābefactae tābefacta
genitive tābefactī tābefactae tābefactī tābefactōrum tābefactārum tābefactōrum
dative tābefactō tābefactae tābefactō tābefactīs
accusative tābefactum tābefactam tābefactum tābefactōs tābefactās tābefacta
ablative tābefactō tābefactā tābefactō tābefactīs
vocative tābefacte tābefacta tābefactum tābefactī tābefactae tābefacta

Descendants

  • Italian: tabefatto