telefonszám

Hungarian

Etymology

telefon (“telephone”) +‎ szám (“number”)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtɛlɛfonsaːm]
  • Hyphenation: te‧le‧fon‧szám

Noun

telefonszám (plural telefonszámok)

  1. telephone number, phone number

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative telefonszám telefonszámok
accusative telefonszámot telefonszámokat
dative telefonszámnak telefonszámoknak
instrumental telefonszámmal telefonszámokkal
causal-final telefonszámért telefonszámokért
translative telefonszámmá telefonszámokká
terminative telefonszámig telefonszámokig
essive-formal telefonszámként telefonszámokként
essive-modal — —
inessive telefonszámban telefonszámokban
superessive telefonszámon telefonszámokon
adessive telefonszámnál telefonszámoknál
illative telefonszámba telefonszámokba
sublative telefonszámra telefonszámokra
allative telefonszámhoz telefonszámokhoz
elative telefonszámból telefonszámokból
delative telefonszámról telefonszámokról
ablative telefonszámtól telefonszámoktól
non-attributive
possessive – singular 		telefonszámé telefonszámoké
non-attributive
possessive – plural 		telefonszáméi telefonszámokéi
Possessive forms of telefonszám
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. telefonszámom telefonszámaim
2nd person sing. telefonszámod telefonszámaid
3rd person sing. telefonszáma telefonszámai
1st person plural telefonszámunk telefonszámaink
2nd person plural telefonszámotok telefonszámaitok
3rd person plural telefonszámuk telefonszámaik

Further reading

  • telefonszám in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.