teljesség
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtɛjːɛʃːeːɡ]
- Hyphenation: tel‧jes‧ség
Noun
teljesség (plural teljességek)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | teljesség | teljességek |
| accusative | teljességet | teljességeket |
| dative | teljességnek | teljességeknek |
| instrumental | teljességgel | teljességekkel |
| causal-final | teljességért | teljességekért |
| translative | teljességgé | teljességekké |
| terminative | teljességig | teljességekig |
| essive-formal | teljességként | teljességekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | teljességben | teljességekben |
| superessive | teljességen | teljességeken |
| adessive | teljességnél | teljességeknél |
| illative | teljességbe | teljességekbe |
| sublative | teljességre | teljességekre |
| allative | teljességhez | teljességekhez |
| elative | teljességből | teljességekből |
| delative | teljességről | teljességekről |
| ablative | teljességtől | teljességektől |
| non-attributive possessive – singular |
teljességé | teljességeké |
| non-attributive possessive – plural |
teljességéi | teljességekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | teljességem | teljességeim |
| 2nd person sing. | teljességed | teljességeid |
| 3rd person sing. | teljessége | teljességei |
| 1st person plural | teljességünk | teljességeink |
| 2nd person plural | teljességetek | teljességeitek |
| 3rd person plural | teljességük | teljességeik |
Further reading
- teljesség in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.