természetű
Hungarian
Etymology
természet + -ű (adjective-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtɛrmeːsɛtyː]
- Hyphenation: ter‧mé‧sze‧tű
- Rhymes: -tyː
Adjective
természetű (not comparable)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | természetű | természetűek |
| accusative | természetűt | természetűeket |
| dative | természetűnek | természetűeknek |
| instrumental | természetűvel | természetűekkel |
| causal-final | természetűért | természetűekért |
| translative | természetűvé | természetűekké |
| terminative | természetűig | természetűekig |
| essive-formal | természetűként | természetűekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | természetűben | természetűekben |
| superessive | természetűn | természetűeken |
| adessive | természetűnél | természetűeknél |
| illative | természetűbe | természetűekbe |
| sublative | természetűre | természetűekre |
| allative | természetűhöz | természetűekhez |
| elative | természetűből | természetűekből |
| delative | természetűről | természetűekről |
| ablative | természetűtől | természetűektől |
| non-attributive possessive – singular |
természetűé | természetűeké |
| non-attributive possessive – plural |
természetűéi | természetűekéi |
Further reading
- természetű in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.