trióda

Hungarian

Etymology

From German Triode.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtrijoːdɒ]
  • Hyphenation: tri‧ó‧da
  • Rhymes: -dɒ

Noun

trióda (plural triódák)

  1. (electronics) triode

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative trióda triódák
accusative triódát triódákat
dative triódának triódáknak
instrumental triódával triódákkal
causal-final triódáért triódákért
translative triódává triódákká
terminative triódáig triódákig
essive-formal triódaként triódákként
essive-modal — —
inessive triódában triódákban
superessive triódán triódákon
adessive triódánál triódáknál
illative triódába triódákba
sublative triódára triódákra
allative triódához triódákhoz
elative triódából triódákból
delative triódáról triódákról
ablative triódától triódáktól
non-attributive
possessive – singular 		triódáé triódáké
non-attributive
possessive – plural 		triódáéi triódákéi
Possessive forms of trióda
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. triódám triódáim
2nd person sing. triódád triódáid
3rd person sing. triódája triódái
1st person plural triódánk triódáink
2nd person plural triódátok triódáitok
3rd person plural triódájuk triódáik

References

  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.