városi
Hungarian
Etymology
város (“city”) + -i (adjective-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈvaːroʃi]
Audio: (file) - Hyphenation: vá‧ro‧si
- Rhymes: -ʃi
Adjective
városi (comparative városibb, superlative legvárosibb)
- city, town (of or relating to a city or town)
- Nem tudták megszokni a városi életet. ― They couldn't get used to city life.
- urban, metropolitan
- Synonym: urbánus
- városi közlekedés ― urban transport
- municipal
- városi adóhivatal ― municipal tax office
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | városi | városiak |
| accusative | városit | városiakat |
| dative | városinak | városiaknak |
| instrumental | városival | városiakkal |
| causal-final | városiért | városiakért |
| translative | városivá | városiakká |
| terminative | városiig | városiakig |
| essive-formal | városiként | városiakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | városiban | városiakban |
| superessive | városin | városiakon |
| adessive | városinál | városiaknál |
| illative | városiba | városiakba |
| sublative | városira | városiakra |
| allative | városihoz | városiakhoz |
| elative | városiból | városiakból |
| delative | városiról | városiakról |
| ablative | várositól | városiaktól |
| non-attributive possessive – singular |
városié | városiaké |
| non-attributive possessive – plural |
városiéi | városiakéi |
Derived terms
Noun
városi (plural városiak)
- townsperson (an inhabitant of a town)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | városi | városiak |
| accusative | városit | városiakat |
| dative | városinak | városiaknak |
| instrumental | városival | városiakkal |
| causal-final | városiért | városiakért |
| translative | városivá | városiakká |
| terminative | városiig | városiakig |
| essive-formal | városiként | városiakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | városiban | városiakban |
| superessive | városin | városiakon |
| adessive | városinál | városiaknál |
| illative | városiba | városiakba |
| sublative | városira | városiakra |
| allative | városihoz | városiakhoz |
| elative | városiból | városiakból |
| delative | városiról | városiakról |
| ablative | várositól | városiaktól |
| non-attributive possessive – singular |
városié | városiaké |
| non-attributive possessive – plural |
városiéi | városiakéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | városim | városijaim (or városiim) |
| 2nd person sing. | városid | városijaid (or városiid) |
| 3rd person sing. | városija | városijai (or városii) |
| 1st person plural | városink | városijaink (or városiink) |
| 2nd person plural | várositok | városijaitok (or városiitok) |
| 3rd person plural | városijuk | városijaik (or városiik) |
Further reading
- városi in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.