végpont
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈveːkpont]
- Hyphenation: vég‧pont
- Rhymes: -ont
Noun
végpont (plural végpontok)
- endpoint (either of two points at the end of a line)
- Antonyms: kezdőpont, kiindulópont
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | végpont | végpontok |
| accusative | végpontot | végpontokat |
| dative | végpontnak | végpontoknak |
| instrumental | végponttal | végpontokkal |
| causal-final | végpontért | végpontokért |
| translative | végponttá | végpontokká |
| terminative | végpontig | végpontokig |
| essive-formal | végpontként | végpontokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | végpontban | végpontokban |
| superessive | végponton | végpontokon |
| adessive | végpontnál | végpontoknál |
| illative | végpontba | végpontokba |
| sublative | végpontra | végpontokra |
| allative | végponthoz | végpontokhoz |
| elative | végpontból | végpontokból |
| delative | végpontról | végpontokról |
| ablative | végponttól | végpontoktól |
| non-attributive possessive – singular |
végponté | végpontoké |
| non-attributive possessive – plural |
végpontéi | végpontokéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | végpontom | végpontjaim |
| 2nd person sing. | végpontod | végpontjaid |
| 3rd person sing. | végpontja | végpontjai |
| 1st person plural | végpontunk | végpontjaink |
| 2nd person plural | végpontotok | végpontjaitok |
| 3rd person plural | végpontjuk | végpontjaik |
Further reading
- végpont in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.