vétség
Hungarian
Etymology
vét (“to transgress, to infringe”) + -ség (noun-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈveːt͡ʃːeːɡ]
- Hyphenation: vét‧ség
- Rhymes: -eːɡ
Noun
vétség (plural vétségek)
- (law) (minor) offense, transgression, misconduct, delinquency
- Synonym: (non-legal, originally religious, also colloquial) vétek
- Coordinate term: szabálysértés (formerly kihágás)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | vétség | vétségek |
| accusative | vétséget | vétségeket |
| dative | vétségnek | vétségeknek |
| instrumental | vétséggel | vétségekkel |
| causal-final | vétségért | vétségekért |
| translative | vétséggé | vétségekké |
| terminative | vétségig | vétségekig |
| essive-formal | vétségként | vétségekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | vétségben | vétségekben |
| superessive | vétségen | vétségeken |
| adessive | vétségnél | vétségeknél |
| illative | vétségbe | vétségekbe |
| sublative | vétségre | vétségekre |
| allative | vétséghez | vétségekhez |
| elative | vétségből | vétségekből |
| delative | vétségről | vétségekről |
| ablative | vétségtől | vétségektől |
| non-attributive possessive – singular |
vétségé | vétségeké |
| non-attributive possessive – plural |
vétségéi | vétségekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | vétségem | vétségeim |
| 2nd person sing. | vétséged | vétségeid |
| 3rd person sing. | vétsége | vétségei |
| 1st person plural | vétségünk | vétségeink |
| 2nd person plural | vétségetek | vétségeitek |
| 3rd person plural | vétségük | vétségeik |
Further reading
- vétség in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.