vöröstorkú

Hungarian

From vörös (“red”) +‎ torkú (“throated”), from torok (“throat”) +‎ -ú (“-ed”, adjective-forming suffix).

vöröstorkú (compound taxonomic adjective)

red-throated (only used in the taxonomic names of certain species, otherwise use vörös torkú)

Inflection (stem in *-a-*, back harmony)
	singular	plural
nominative	vöröstorkú	vöröstorkúak
accusative	vöröstorkút	vöröstorkúakat
dative	vöröstorkúnak	vöröstorkúaknak
instrumental	vöröstorkúval	vöröstorkúakkal
causal-final	vöröstorkúért	vöröstorkúakért
translative	vöröstorkúvá	vöröstorkúakká
terminative	vöröstorkúig	vöröstorkúakig
essive-formal	vöröstorkúként	vöröstorkúakként
essive-modal	—	—
inessive	vöröstorkúban	vöröstorkúakban
superessive	vöröstorkún	vöröstorkúakon
adessive	vöröstorkúnál	vöröstorkúaknál
illative	vöröstorkúba	vöröstorkúakba
sublative	vöröstorkúra	vöröstorkúakra
allative	vöröstorkúhoz	vöröstorkúakhoz
elative	vöröstorkúból	vöröstorkúakból
delative	vöröstorkúról	vöröstorkúakról
ablative	vöröstorkútól	vöröstorkúaktól
non-attributive possessive – singular	vöröstorkúé	vöröstorkúaké
non-attributive possessive – plural	vöröstorkúéi	vöröstorkúakéi

Taxonomic names