vakriasztás

Hungarian

Etymology

vak (“blind”) +‎ riasztás (“alarm”)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈvɒkrijɒstaːʃ]
  • Hyphenation: vak‧ri‧asz‧tás

Noun

vakriasztás (plural vakriasztások)

  1. false alarm (trigger of an unfounded response)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative vakriasztás vakriasztások
accusative vakriasztást vakriasztásokat
dative vakriasztásnak vakriasztásoknak
instrumental vakriasztással vakriasztásokkal
causal-final vakriasztásért vakriasztásokért
translative vakriasztássá vakriasztásokká
terminative vakriasztásig vakriasztásokig
essive-formal vakriasztásként vakriasztásokként
essive-modal — —
inessive vakriasztásban vakriasztásokban
superessive vakriasztáson vakriasztásokon
adessive vakriasztásnál vakriasztásoknál
illative vakriasztásba vakriasztásokba
sublative vakriasztásra vakriasztásokra
allative vakriasztáshoz vakriasztásokhoz
elative vakriasztásból vakriasztásokból
delative vakriasztásról vakriasztásokról
ablative vakriasztástól vakriasztásoktól
non-attributive
possessive – singular 		vakriasztásé vakriasztásoké
non-attributive
possessive – plural 		vakriasztáséi vakriasztásokéi
Possessive forms of vakriasztás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. vakriasztásom vakriasztásaim
2nd person sing. vakriasztásod vakriasztásaid
3rd person sing. vakriasztása vakriasztásai
1st person plural vakriasztásunk vakriasztásaink
2nd person plural vakriasztásotok vakriasztásaitok
3rd person plural vakriasztásuk vakriasztásaik

Synonyms

This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.