varázslatos
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈvɒraːʒlɒtoʃ]
- Hyphenation: va‧rázs‧la‧tos
- Rhymes: -oʃ
Adjective
varázslatos (comparative varázslatosabb, superlative legvarázslatosabb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | varázslatos | varázslatosak |
| accusative | varázslatosat | varázslatosakat |
| dative | varázslatosnak | varázslatosaknak |
| instrumental | varázslatossal | varázslatosakkal |
| causal-final | varázslatosért | varázslatosakért |
| translative | varázslatossá | varázslatosakká |
| terminative | varázslatosig | varázslatosakig |
| essive-formal | varázslatosként | varázslatosakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | varázslatosban | varázslatosakban |
| superessive | varázslatoson | varázslatosakon |
| adessive | varázslatosnál | varázslatosaknál |
| illative | varázslatosba | varázslatosakba |
| sublative | varázslatosra | varázslatosakra |
| allative | varázslatoshoz | varázslatosakhoz |
| elative | varázslatosból | varázslatosakból |
| delative | varázslatosról | varázslatosakról |
| ablative | varázslatostól | varázslatosaktól |
| non-attributive possessive – singular |
varázslatosé | varázslatosaké |
| non-attributive possessive – plural |
varázslatoséi | varázslatosakéi |
Further reading
- varázslatos in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.