vegyészmérnök
Hungarian
Etymology
vegyész (“chemical”) + mérnök (“engineer”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈvɛɟeːsmeːrnøk]
- Hyphenation: ve‧gyész‧mér‧nök
Noun
vegyészmérnök (plural vegyészmérnökök)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | vegyészmérnök | vegyészmérnökök |
| accusative | vegyészmérnököt | vegyészmérnököket |
| dative | vegyészmérnöknek | vegyészmérnököknek |
| instrumental | vegyészmérnökkel | vegyészmérnökökkel |
| causal-final | vegyészmérnökért | vegyészmérnökökért |
| translative | vegyészmérnökké | vegyészmérnökökké |
| terminative | vegyészmérnökig | vegyészmérnökökig |
| essive-formal | vegyészmérnökként | vegyészmérnökökként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | vegyészmérnökben | vegyészmérnökökben |
| superessive | vegyészmérnökön | vegyészmérnökökön |
| adessive | vegyészmérnöknél | vegyészmérnököknél |
| illative | vegyészmérnökbe | vegyészmérnökökbe |
| sublative | vegyészmérnökre | vegyészmérnökökre |
| allative | vegyészmérnökhöz | vegyészmérnökökhöz |
| elative | vegyészmérnökből | vegyészmérnökökből |
| delative | vegyészmérnökről | vegyészmérnökökről |
| ablative | vegyészmérnöktől | vegyészmérnököktől |
| non-attributive possessive – singular |
vegyészmérnöké | vegyészmérnököké |
| non-attributive possessive – plural |
vegyészmérnökéi | vegyészmérnökökéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | vegyészmérnököm | vegyészmérnökeim |
| 2nd person sing. | vegyészmérnököd | vegyészmérnökeid |
| 3rd person sing. | vegyészmérnöke | vegyészmérnökei |
| 1st person plural | vegyészmérnökünk | vegyészmérnökeink |
| 2nd person plural | vegyészmérnökötök | vegyészmérnökeitek |
| 3rd person plural | vegyészmérnökük | vegyészmérnökeik |
Further reading
- vegyészmérnök in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.