világűr
Hungarian
Etymology
világ (“world”) + űr (“space”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈvilaːɡyːr]
- Hyphenation: vi‧lág‧űr
- Rhymes: -yːr
Noun
világűr (plural világűrök)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | világűr | világűrök |
| accusative | világűrt | világűröket |
| dative | világűrnek | világűröknek |
| instrumental | világűrrel | világűrökkel |
| causal-final | világűrért | világűrökért |
| translative | világűrré | világűrökké |
| terminative | világűrig | világűrökig |
| essive-formal | világűrként | világűrökként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | világűrben | világűrökben |
| superessive | világűrön | világűrökön |
| adessive | világűrnél | világűröknél |
| illative | világűrbe | világűrökbe |
| sublative | világűrre | világűrökre |
| allative | világűrhöz | világűrökhöz |
| elative | világűrből | világűrökből |
| delative | világűrről | világűrökről |
| ablative | világűrtől | világűröktől |
| non-attributive possessive – singular |
világűré | világűröké |
| non-attributive possessive – plural |
világűréi | világűrökéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | világűröm | világűrjeim |
| 2nd person sing. | világűröd | világűrjeid |
| 3rd person sing. | világűrje | világűrjei |
| 1st person plural | világűrünk | világűrjeink |
| 2nd person plural | világűrötök | világűrjeitek |
| 3rd person plural | világűrjük | világűrjeik |
Synonyms
Further reading
- világűr in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.