viszonylagos
Hungarian
Etymology
viszonylag + -os
Pronunciation
- IPA(key): [ˈvisoɲlɒɡoʃ]
- Hyphenation: vi‧szony‧la‧gos
- Rhymes: -oʃ
Adjective
viszonylagos (comparative viszonylagosabb, superlative legviszonylagosabb)
- relative (not absolute; connected to or depending on something else)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | viszonylagos | viszonylagosak |
| accusative | viszonylagosat | viszonylagosakat |
| dative | viszonylagosnak | viszonylagosaknak |
| instrumental | viszonylagossal | viszonylagosakkal |
| causal-final | viszonylagosért | viszonylagosakért |
| translative | viszonylagossá | viszonylagosakká |
| terminative | viszonylagosig | viszonylagosakig |
| essive-formal | viszonylagosként | viszonylagosakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | viszonylagosban | viszonylagosakban |
| superessive | viszonylagoson | viszonylagosakon |
| adessive | viszonylagosnál | viszonylagosaknál |
| illative | viszonylagosba | viszonylagosakba |
| sublative | viszonylagosra | viszonylagosakra |
| allative | viszonylagoshoz | viszonylagosakhoz |
| elative | viszonylagosból | viszonylagosakból |
| delative | viszonylagosról | viszonylagosakról |
| ablative | viszonylagostól | viszonylagosaktól |
| non-attributive possessive – singular |
viszonylagosé | viszonylagosaké |
| non-attributive possessive – plural |
viszonylagoséi | viszonylagosakéi |
Further reading
- viszonylagos in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.