viszonylat
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈvisoɲlɒt]
- Hyphenation: vi‧szony‧lat
- Rhymes: -ɒt
Noun
viszonylat (plural viszonylatok)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | viszonylat | viszonylatok |
| accusative | viszonylatot | viszonylatokat |
| dative | viszonylatnak | viszonylatoknak |
| instrumental | viszonylattal | viszonylatokkal |
| causal-final | viszonylatért | viszonylatokért |
| translative | viszonylattá | viszonylatokká |
| terminative | viszonylatig | viszonylatokig |
| essive-formal | viszonylatként | viszonylatokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | viszonylatban | viszonylatokban |
| superessive | viszonylaton | viszonylatokon |
| adessive | viszonylatnál | viszonylatoknál |
| illative | viszonylatba | viszonylatokba |
| sublative | viszonylatra | viszonylatokra |
| allative | viszonylathoz | viszonylatokhoz |
| elative | viszonylatból | viszonylatokból |
| delative | viszonylatról | viszonylatokról |
| ablative | viszonylattól | viszonylatoktól |
| non-attributive possessive – singular |
viszonylaté | viszonylatoké |
| non-attributive possessive – plural |
viszonylatéi | viszonylatokéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | viszonylatom | viszonylataim |
| 2nd person sing. | viszonylatod | viszonylataid |
| 3rd person sing. | viszonylata | viszonylatai |
| 1st person plural | viszonylatunk | viszonylataink |
| 2nd person plural | viszonylatotok | viszonylataitok |
| 3rd person plural | viszonylatuk | viszonylataik |
Further reading
- viszonylat in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.