zárójel
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈzaːroːjɛl]
- Hyphenation: zá‧ró‧jel
Noun
zárójel (plural zárójelek)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | zárójel | zárójelek |
| accusative | zárójelt | zárójeleket |
| dative | zárójelnek | zárójeleknek |
| instrumental | zárójellel | zárójelekkel |
| causal-final | zárójelért | zárójelekért |
| translative | zárójellé | zárójelekké |
| terminative | zárójelig | zárójelekig |
| essive-formal | zárójelként | zárójelekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | zárójelben | zárójelekben |
| superessive | zárójelen | zárójeleken |
| adessive | zárójelnél | zárójeleknél |
| illative | zárójelbe | zárójelekbe |
| sublative | zárójelre | zárójelekre |
| allative | zárójelhez | zárójelekhez |
| elative | zárójelből | zárójelekből |
| delative | zárójelről | zárójelekről |
| ablative | zárójeltől | zárójelektől |
| non-attributive possessive – singular |
zárójelé | zárójeleké |
| non-attributive possessive – plural |
zárójeléi | zárójelekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | zárójelem | zárójeleim |
| 2nd person sing. | zárójeled | zárójeleid |
| 3rd person sing. | zárójele | zárójelei |
| 1st person plural | zárójelünk | zárójeleink |
| 2nd person plural | zárójeletek | zárójeleitek |
| 3rd person plural | zárójelük | zárójeleik |
Derived terms
- kapcsos zárójel {×}
- kerek zárójel (×)
- szögletes zárójel [×]
- csúcsos zárójel, kúpos zárójel, horpadt zárójel <×>
Further reading
- zárójel in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.