zsémbes
Hungarian
Etymology
From the obsolete noun zsémb (“grumbling, nagging”) + -es (adjective-forming suffix).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈʒeːmbɛʃ]
- Hyphenation: zsém‧bes
- Rhymes: -ɛʃ
Adjective
zsémbes (comparative zsémbesebb, superlative legzsémbesebb)
- grumbling, nagging, grumpy, cantankerous
- Synonyms: veszekedő, zsörtölődő, dohogó, morgó, házsártos, elégedetlenkedő
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | zsémbes | zsémbesek |
| accusative | zsémbest zsémbeset |
zsémbeseket |
| dative | zsémbesnek | zsémbeseknek |
| instrumental | zsémbessel | zsémbesekkel |
| causal-final | zsémbesért | zsémbesekért |
| translative | zsémbessé | zsémbesekké |
| terminative | zsémbesig | zsémbesekig |
| essive-formal | zsémbesként | zsémbesekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | zsémbesben | zsémbesekben |
| superessive | zsémbesen | zsémbeseken |
| adessive | zsémbesnél | zsémbeseknél |
| illative | zsémbesbe | zsémbesekbe |
| sublative | zsémbesre | zsémbesekre |
| allative | zsémbeshez | zsémbesekhez |
| elative | zsémbesből | zsémbesekből |
| delative | zsémbesről | zsémbesekről |
| ablative | zsémbestől | zsémbesektől |
| non-attributive possessive – singular |
zsémbesé | zsémbeseké |
| non-attributive possessive – plural |
zsémbeséi | zsémbesekéi |
Derived terms
- zsémbeskedik
- zsémbesség
Related terms
- zsémbel
References
- ^ zsémbes in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- zsémbes in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.